
Az ingatlan fejlesztése alapvetően két jól meghatározott irányú műszaki tartalom mentén került meghatározásra. A megrendelő egyrészt a szabadtéri színpad műemléki védelem alatt álló együttesét, és ezzel együtt az egyedülálló hangulatát meg kívánta őrizni, másrészt a színháztechnikai és üzemeltetési szempontok figyelembevételével egy korszerű, minden igényt kielégítő, széleskörű, különböző produkciókat is nagyban támogató színpad megvalósítását tűzte ki célul. Ennek a furcsa kettősségnek megfelelve, már az első koncepcionális változatok kidolgozása során bevonásra kerültek az érintett felek (megrendelő, üzemeltető, projekt menedzsment), és az érintett hatóságok (főépítész, műemlékvédelem). Az így kialakult projekt stáb teljes egyetértésével és támogatásával meghatározott szempontrendszer alapján készültek el a tervek.
A tervezés során meghatározásra került egy képzeletbeli, haránt irányú tengely, mely a gépház vonalában húzódik. Ez a virtuális vonal választja ketté a „romantikus” megjelenésű, műemléki védelem alatt álló rózsakertet és létesítményeit (pénztárak, büfék, gépház, szökőkút, rózsakert, növényzet) és a korszerű színházi berendezésekkel felszerelt szabadtéri színpadot, kiszolgáló épületet és nézőteret.
Fő hangulati elemként az ingatlan jelenlegi erőteljes, és meghatározó kert/park zöldövezeti funkciója került előtérbe. A vonatkozó helyi szabályozás értelmében is itt a kijelölt építési helyen kívül zöldfelület, kötelező zöldítés került meghatározásra. A gépház és a nézőtér kialakult zöld homlokzatai, a létesítmény városi szövetben történő beékelődése, a Benczúr tér erős karaktere, a „Jereván” sörkert térben úszó tömege egy, a tér irányába kevéssé kemény, határozott, szinte úszó tömegformálást kíván, mely megtartja, megjelenésével utal a szabadtéri színpad szabadtéri kert jellegére. A műemléki épületek és a korszerű színházi igényeknek megfelelő épületszerkezetek, valamint a meghatározó városi szövet léptéke erősen konkurálnak egymással. A színpad idényjellegű épületei mind léptékükben, mind megjelenésükben erősen uralkodnának a területen, így a színháztechnikai, főképp szcenika berendezések, szerkezetek tervezésénél a fő szempont a bontható, összecsukható, eltűntethető kialakítás volt. A műemléki épületek, rózsakert és park kiemelése, fókuszba emelése csak és kizárólag abban az esetben megvalósítható, ha a szabadtéri színházi idény alatt-, előtt-, és után is biztosítható a homogén, semleges minden uralkodó jegytől mentes megjelenés, építészeti megfogalmazás. Ennek értelmében a tér felőli kiszolgáló épület több darabra bontott, megosztott, mögöttes alaprajzi funkciókhoz igazított, tömegformálása a szomszédos épületek léptékváltozásaihoz igazodik. Az idényjelleghez igazodó, könnyed, légies építészeti megjelenést az eredeti nézőtéri zöldhomlokzatra utaló eszközökkel szeretnénk elérni. A kiszolgáló épület és a gépház között acél keretszerkezet húzódik, mely a színháztechnikai eszközök-, valamint a mobil szerkezeti elemek fogadásán túlmenően geometrikus rendszerben rögzített acél sodronyok fogadására is szolgál. A sodronyokon idővel felfutó és irányítottan, kertészeti eszközökkel elburjánzó növényzet sajátos, egyedülálló hangulatot eredményez, úgy, hogy idény alatt zöldfalként a színházi tér takarását biztosítja, idényen kívül pedig a tér zártságát oldja, átlátható, légies megjelenésével. Az acél keretszerkezet a kiszolgáló épületen körbefordulva létrehoz egy egyértelmű, de megjelenésében inkább szigetszerűen úszó lehatárolást a tér felé, így a „Jereván” sörkert szigetszerűen úszó tömbjére reagálva könnyed térfalat képez, a most meglévő szigorú, betonozott technikai kiszolgáló létesítmények helyett.
A színpad és nézőtér építészeti megfogalmazásán túlmenően a projektelemek akusztikai védelme is kiemelt fontosságú. A jelenlegi állapot szerint a nézőtér zöld fala megfelelő akusztikai védelmet nyújt a szomszédos ingatlanok irányába, ami ugyan a vonatkozó előírások értelmében nem elegendő, de nagyságrendi javulást eredményez és megjelenése is kívánatos. A tervezett nézőtér meredekebb geometriája miatt még fontosabb az akusztikai védelem tervezése és eredményes megvalósítása. A tervezés során erre három szintű műszaki megoldás nyújt megoldást. Harmadik szintként az körbefutó acél keretszerkezeten felfutó és elburjánzó növényzet fogja meg a közép-, és magas frekvenciájú hangok egy részét. Második szintként az acél szerkezetre rögzített, kihúzható akusztikai membrán szigetel, mely előadáson kívül feltekerhető. Harmadik és legfontosabb védelmi szint pedig az eszközök aktív elektroakusztikai méretezése és beépítése. A megfelelő szimulációval méretezett eszközök és pozíciójuk, valamint azok fogadó szerkezeteinek ideális kialakítása nagyban csökkenti a szomszéd ingatlanok zajterhelését, mindezt úgy, hogy a nézőtéren szükséges és elvárt hangszintet nem kell csökkenteni.


